DFM (Design For Manufacturing) ismeretek átadása.

Az oktatás célja:
– Olyan gyakorlatias ismeretek átadása, melynek révén a már megtervezett villamos áramköri rajz alapján megtervezhető a gyárthatósági, összeszerelési és tesztelési követelményeket figyelembevevő nyomtatott áramköri hordozó. DFM (Design For Manufacturing) ismeretek átadása.
– Általános áramköri hordozó tervezési ismeretek átadása, melyek nem csak egy adott cég saját specifikációja, hanem széles szakmai konszenzuson alapulnak.
– A sikeres vizsgázók IPC által kiállított CID oklevelet szereznek
– A sikeres vizsgázók a későbbiekben – tovább folytatva tanulmányaikat – CID+ (Certified Interconnect Designer Advanced) minősítést szerezhetnek.
– A sikeres vizsgázók adatai, elérhetőségük megtalálható az IPC honlapján, mint Certified Designer (Okleveles tervező).

Az oktatás kiknek ajánlható:
– Akiket érdekel a gyárthatósági szempontokat kiemelten figyelembe vevő áramköri szerelvény tervezés. Mérnököknek, értékesítőknek, beszerzőknek és minőségbiztosítási szakembereknek. Továbbá a gyakorlattal rendelkező aktív áramköri szerelvény tervezőknek, akik tisztában szeretnének lenni a széles szakmai konszenzuson alapuló tervezési ismeretekkel.

Az oktatás témakörei:
1. fejezet: Tervezési szempontok. (Beültetési és huzalozási technikákkal kapcsolatos ismeretek, figyelembe veendő villamos jellemzők, nyomtatott huzalozású lemezeken elhelyezett furatok és forrszemek paraméterei és kialakításuk…)
2. fejezet: Hőigénybevétel, megbízhatósági és tesztelési szempontok figyelembevétele. (Hőigénybevételtől függő tervezési szempontok, hőelvezetés, megbízhatósági és tesztelési szempontok figyelembevétele tervezéskor…)
3. fejezet: Nyomtatott huzalozású lemezeknél alkalmazott kifejezések magyarázata. (Első- és másodlagos oldal, referencia síkok, rácsrendszerek (metrikus és angolszász), gyakoribb geometriai hordozó méret konfigurációk, darabolási technikák…)
4. fejezet: Alkatrészeknél alkalmazott kifejezések magyarázata. (Diszkrét és integrált alkatrészek jellemzői, felület- és furatszerelt alkatrészek tok típusai, tervezésnél használatos áramköri, polaritás és logikai jelek, csatlakozó és foglalat típusok, átkötés kialakítások…)
5. fejezet: Alkatrészek szerelési szempontjai. (Szerelés tervezési szempontok, mint a furat- és felületszerelt alkatrészek beültetési, elhelyezési és szigeteléstávolsági követelményei. Szerelési megoldások költségvonzata.) Alkalmazandó forrasztási technikák hatása az alkatrész elhelyezésre.
6. fejezet: A hordozó felületek bevonatai. (Forrasztásgátló maszk típusai, alkalmazása felületszerelt szerelvényeknél, dendritképződés kialakulása, via eltemetés alkalmazási kérdései, alakkövető bevonatok alkalmazási szempontjai, forrasztási felület kialakítások, alkatrész és panel jelölés kérdései…)
7. fejezet: Dokumentációs és méretezési szempontok. (A nyomtatott áramköri szerelvény kialakítások dokumentálásával kapcsolatos szempontok, gyakoribb rajzméretek és alkalmazási szempontjaik…)
8. fejezet: Áramköri és logikai folyamatábrák kialakítása, elkészítéséhez szükséges ismeretek. (Hierarchikus és lapos kapcsolási rajzok, alkalmazandó vonalak, fiktív (logikai) kapcsolatok ábrázolása…)
9. fejezet: Gyártási és tűrésezési követelmények (Mester rajzon alkalmazott kiegészítések, gyártási adatok, előírások jelölése, méretezési és tűrésezési ismeretek…)
10. fejezet: Áramköri szerelvény dokumentálása és alkatrészlisták. (Vonalkódok, szerelvényjelölések használata, csatlakoztatási követelmények, alkatrészlisták elkészítése, bevonatolási követelmények definiálása…)

Az oktatás során használandó oktatási anyagok:
– CID oktatókönyv (kiegészítve kifejezetten ehhez a témakörhöz illeszkedő IPC szabványrészekkel)
– IPC-2221B Generic Standard on Priented Board Design (Nyomtatott huzalozású lemez tervezés általános szabványa)
– IPC-2222A Sectional Standard on Rigid Organic Printed Boards (Merev, szerves bevonatú nyomtatott huzalozású lemezek szabványa)
– IPC-DRM-18F Desk Reference Manual for Component Identification (Alkaltrészazonosítási kézikönyv)